búza

Főoldal/Címke búza

A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

A Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.
Története
A nemzetség egyedei a legrégibb termesztett növények közé tartoznak. A termesztés első ismert előfordulási helye a civilizáció bölcsőjének tekinthető termékeny félhold területére esik. A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. A genetikai kapcsolat a természetes vad alakor (Triticum boeoticum) és a domesztikálódott alakor (Triticum monococcum, egyszemű búza) és a tönke búza (Triticum dicoccum) egyedei között azt mutatja, hogy i. e. 6000-5000-ben Törökország mai területén lévő Diyarbakır város környékéről terjedhetett el. A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában az i. e. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte, minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról.[1][2]
Kapcsolata a magyarokkal
A nomád életmódot folytató magyarság honfoglalását követően a Halimba és Kovácsi területén feltárt sírok régészeti leletei alapján, bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát. Az Árpád-kori Endrőd, Nagyfarkasdomb, Ártánd temetők feltárása alapján további számos búza lelet került elő. Az akkori fajták a kétsoros tönke búza (Triticum dicoccon), majd a közönséges búza (vagy kenyérbúza, Triticum aestivum) volt, de ismerték ennek alfajait a csupasz vetési búzát (Triticum aestivum subsp. vulgare), illetve a csupasz törpebúzát (Triticum aestivum subsp. compactum) és a tönkölyt vagy tönkölybúzát (Triticum aestivum subsp. spelta).

Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t, az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére lengyelországi búzafajták kerültek. A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták sikeres nemesítése.
Forrás: Wikipedia

Tönkölybúza

Szerző: |2016-02-02T21:27:21+00:00február 2nd, 2016|Kategóriák: Életstílus, Gasztronómia|Címkék: , , |

A tönköly betegségekkel és kártevőkkel szembeni rendkívüli ellenálló-képességének köszönhetően nem szorul vegyszeres védelemre, ezért igen alkalmas biotermesztésre. Ezen felül a tönköly még a sugárzásnak is ellenáll. A csernobili katasztrófát követően csaknem véletlenül derült ki, hogy a tönkölybúza nem vett fel a környezetéből sugárzó anyagot, nehéz fémeket. Szennyeződés-elhárító rendszerének működése nem kellően ismert, ehhez tartoznak vastag, [...]

Lakberendezés

Otthonok, üzletek, irodák, és egyéb belső- és külső terek lakberendezése; tervek, dekorációk készítése, eladósorba került lakások, házak felkészítése, előkészítése eladásra. Lakberendezési ötletek, és lakberendezési tanácsok. Konténerházak, mobilházak berendezése.

Életstílus

Segítség mindennapi életünk megoldásaihoz, a vidámabb, boldogabb életért. Meditáció, meditációs párnák, jóga, és jógapárnák. Csakra, és a csakrák színei. Spiritualitás, ezotéria. Kreativitás, DIY, csináld magad. Ékszerek, fülbevaló, karkötő. Kert, otthon, lakás. Utazás, vitorlázás, kódlobogós párnák, hajós párnák.